- önművelés, tudás
- karrier, világi kapcsolatok
- segítőkész emberek, utazás
- egészség, család
- kreativitás, gyerekek
- gazdagság, siker
- hír, hírnév
- házasság, szerelem
(+1 középen a föld, a központ, az egyensúly területe található)
A Feng Shui ősi, kínai tudományterület. A külső, az emberi energiatesten kívüli energetikai elrendezésről, felmérésről, és alakításról szól. Térkép az emberhez és az ember életteréhez. A Feng Shui tudománya nem pusztán egy térrendezési iskola, mint bármely más lakberendezési stílus vagy bútortípus, hanem egy filozófiai rendszer, amely az égiektől, a természetben is mindenütt megnyilvánuló istenektől szállt alá.
A kínai teremtéstörténet szerint a megnyilvánuló Semmi (üres kör) két részre, egy aktív alkotó, s egy passzív, befogadó részre hasadt. Ezt jelképezi az egymásba hajló jin-jang ábra. A két erő határán az anyagi életben kiszolgáltatott, de ezáltal folyamatosan gyönyörködtetett harmadikként, a határvonalon, húzódik meg az ember.
Noha sokan empirikus tudománynak gondolják, mert az emberiség újra felfedezte, ezáltal, úgy tűnt talán, hogy maga találta ki, vagy maga fejlesztette, valójában csak megfigyelések segítségével értelmezte a rendszer hitelességére utaló jeleket, és szorgosan alkalmazta azokat, elfogadta természet tanításait.
A legenda szerint Fu Hszi császár egyszer a Sárga-folyó partján sétált, s megpillantott egy teknőst. Kínában teknőssel találkozni igen nagy szerencsét jelent, nagy kegy, hiszen szent és megbecsült állat. A császár jobban szemügyre vette a teknőst, s egyszer csak páncélján különleges jelekre lett figyelmes. A teknős hátán azok a jelek voltak olvashatók, melyek később trigramokként, nem csupán a Feng Shui, hanem a kínai jövendölési eljárás, és a bölcsesség könyveként is ismert Ji King, vagy más néven Ji Csing alapjául is szolgáltak.
A Feng Shui eredetileg trigramok által – miként a kínai jósrendszerből is ismerjük – a jin és jang vonalak összetételeként bemutatható. A trigamok azon ősjelek, amelyek a világot ősi mivoltában mutatják be, minden vonal jang (folytonos) és jin (szaggatott) vonalakból ál. Ezek egymásra hatásai, szintezései képviselik az erőhatásokat. A 8 alaptrigramhoz, még egy 9. energia társul, a tér középpontjaként. Ezen energiák megfelelnek az ember alapvető életterületeinek, így lakótér, ház részeinek is. A valódi és sikeres otthon, mind a kilenc lakrészt tartalmazza, a ház méretétől, formájától függetlenül. A Feng Shui a számokon keresztül is – melyek a báguában, alaptérképében önismereti és térrendszeri térképben is megjelennek – teljes leírást ad az emberi archetípusokról, személyiségekről és nekik megfelelő, harmonikus élettérről. Születési számot számítanak, s egyesek a név számértékét is vizsgálják. Mindemellett általánosságban meghatározza azokat az elveket, amelyek minden ember számára kényelmet, békét, nyugalmat biztosítanak, típustól függetlenül.
A Feng Shui a számok energiái mellett, az égtájak rendszerével dolgozik. A természet égtájai más-más földrészen, más éghajlaton, másképp nyilvánulnak meg, de általánosságban elmondható, hogy az északi félgömbön a kínai, eredeti rendszer szerint, a déli félgömbbön pedig azt tükrözve értendő minden tanítás, s az elrendezéseknél tükrösen kell eljárnunk. A bejárat – otthonunknál -, mint viszonyítási pont, azonban nagyon jó, s mindenütt egységesen megmarad. Így válik a feng shui térrendezés egyedivé.
A Feng Shui kiválóan szemlélteti az égtájakon át, az emberek temperamentumát és igényeit, s a térrendezés már csak egy eszköz, egy visszahatás a testre és a lélekre, amely által otthonosan és biztonságban érezhetjük magunkat, amely által az adott személyiségtípus képes kibontakozni, kreativitása megnyilvánulni.
A fogalom Feng és Shui jelentése Szél és Víz. Utalva ezzel a természet állandóan váltakozó jellegére. A szél és a víz a két, folyamszerűen, áramlatszerűen váltakozó, iramodó elem, amelyek képesek sodorni, megváltoztatni, alakítani bennünket. A víz eróziós erejét, és a szél pusztító, de akár finom átrendező hatását senkinek sem kell bemutatni. A föld szilárd, építhetünk rá, a tűz az ételkészítés, a hő, és átvitt értelemben a családi tűzhely, a békés élet alapja, és az aktivitás, de az energiák áramlásáért felelős őselem. Ezáltal a chi, az életenergia, s így maga az élet, a folyamatos alakulásáért az anyagi világban azonban a víz és levegő, ez a két elem felelős. A Feng Shui ezen erők kiismerésével foglalkozik, s hogy ne menjen szembe ezekkel a hatalmas energiákkal próbálja alakítani az embert és az életteit hozzá.
Eredményeképpen a 9 fő életterületen sikereket, jó eredményeket érhetünk el, vagyonra, boldogságra, kiegyensúlyozott szerelmi életre, családi örömökre és egészségre, sőt olykor hírnévre, s egyéb különlegességre, pl. lelki tanítók segítségére is szert tehetünk, attól függően mit, és hova helyezünk el!
A Feng Shui tanításait régen a császárok és a nemesi réteg uralkodócsaládjai féltett kincsként, nagy titokként őrizték. Azonban a birodalom érdeke is azt kívánta, hogy minden ember otthonában béke honoljon, hiszen kínai filozófia szerint az uralkodó népe szolgálója, s minden az emberben kezdődik el – más keleti kultúrákban ez az ősi tanítás szintén fellelhető. Ha az ember élete egyensúlyban van, akkor családi élete is rendben van, s ha a családi élet és az ember háza tája rendszerezett, akkor a nagyobb közösségek is erőteljessé válnak e rendszerezettség végett. A közemberek főként empirikus úton, megfigyeléseik által, szájhagyomány útján terjedő tanításokat megfontolva, a népcsoportok alap rítusait és szokásait megtartva tapasztalták jótékony hatásait, vagyis felfedezték maguknak. A New Age, az Új Kor ezoterikus információtömegében a Feng Shui újrafelfedezésre került, ezúttal a nyugat embere előtt is, és ma már számtalan érdeklődő alkalmazza Európában és Amerikában is a Feng Shui térrendezési szabályosságait.
A Feng Shui 8 életterülete, az otthon alaprajzának 9 felületi egysége
