A Ji Csing eredetét illetoen felmerül a kérdés, hogy ki is írta, és mi volt vele a célja. A Változások Könyvében keletkezési idejét a kutatók az i.e.1. évezred elso harmadára helyezik. Magát az írást Fu- Hszi császártól származtatják a legtöbben, néhányan Csou herceget, és még néhányan Wen királyt tartják szüloatyjának. Amiben azonban mindenki egyetért, hogy a legtöbb magyarázatot és a jelek rendszerezését maga Konfuciusz végezte. A kínai filozófus munkássága elengedhetetlen volt abban, hogy a könyv még ma is létezzék.
A Ji Csinget (King) eredetileg jóskönyvként használták, de néhányan osi szójegyzéknek is vélték. Késobb a Bölcsesség Könyveként emlegették. Ám azzal több filozófus is egyetértett – így pl. Jung is -, hogy a személyes megtapasztalás, vagyis a könyv használata, rendszeres olvasása jelenti az igazi bölcsességet és nem a mu egyszeri átolvasása.
A jóskönyv használatához fontos megértenünk, hogy a jelek értelmezései minek alapján, maguk a jelek milyen, mely elv alapján keletkeztek. A kínai felfogás szerint – és ez elsosorban a taoizmusban jelent meg – minden folyamatosan változik. Minden látható, tapintható, és minden nem látható, és érzékelhetetlen – számunkra.
A folytonos változás ellenére mégis minden állandó és mozdulatlan. Az állítások között ellentét van és ezáltal feszültség keletkezik, mégis helyénvaló. Vagyis egy bizonyos átalakulási folyamatot egy másik változás, ha tetszik visszaalakulás egyensúlyozza ki. Ezáltal mindent egységbe fogva, az Egész mozdulatlan. A belso mozgások, a folytonosság kifejezésére alkalmazták eloször a folytonos és a szaggatott vonalat. A pozitív és negatív jelleg megfeleltetését. Ekkor még nem jelent meg a ma már nyugaton is jól ismert taoista szimbólum, a Jin és Jang. Késobb azonban rájöttek, hogy a jinnek megfelel a noies, sötét jelleg és a szaggatott vonal, mely végül a Befogadó elnevezést kapta. Míg a Jangnak a pozitív, férfias, világos (fényes) jelleg és ezáltal a folytonos vonás.
A természetben zajló folyamatokat eloször ezen jelek párbatételével próbálták leírni.
Az így kapott 4 jel azonban nem adott átfogó leírást és megjelent a 8 osjel , melyek mindegyike már három vonásból állt.Ezek a vonalak képesek voltak egymásba átalakulni és ezáltal újabb értelmet kaptak. Sokak szerint ezen osjelek elrendezodései a számmisztika alapján alakultak ki, ellentétben a Ji Csing két osforrásával a Kuj Cang- al ( Visszatérés az élet gyökeréhez) és a Lien San- al ( Hegylánc ). Ám maguk a jelölések származhattak a fentiekben leírtakból, ugyanis akkor a jóslást még nem pálcákkal és cickafarkkóróval hajtották végre, hanem állati csontokba és teknospáncélba szúrt izzó késhegyek által keltett repedések összefüggéseit értelmezték. Ezek a repedések alaki hasonlóságban álltak a 8 osjellel. A 8 osjel két jellegnek a kombinációiként alakult ki. Az egyik a már említett noies, Befogadó. A másik a férfias, Alkotó. ezeket a 3 szaggatott illetve 3 folytonos vonás jellemzi. Ez a továbbiakban megfelel a Földnek ( Föld Anya ) és az Égnek ( Ég Atya ). A további hat osjel a Gerjeszto, Dörgés – A Szakadékos, Víz – a Nyugalom, Hegy – a Szelíd, Szél és Fa – a Tapadó, Tuz – és a Derus, Tó képeinek felelnek meg.Ezek jellegeibol alakul ki a 8 db trigram jelentéstartalma.
A hexagrammok pedig ezen osjelek megkettozodéseit jelölik.
Az osjelek hármassága egyébként nem véletlen. Minden kultúrában kiemelt szerepe van a 3- as számnak. Ugyancsak a számmisztikára vezetheto vissza.Három a síkok száma és három alapelvet különítenek el. Az Ég, az Ember és a Föld elvét. Ezek a felso, középso és alsó vonásnak felelnek meg egy trigramban.A ji Csing hexagrammjai tehát változásokat írnak le, nem állapotot, hanem két osjel találkozásából való feszültségek hatását ( ált. elsonek a másodikra gyakorolt hatását ). Tehát a hexagrammok által minden természetbeli változás leírható és ezek a változások kihatnak az élet minden területére.
Így az ábrák és a hozzájuk fuzött magyrázatok alkalmasak jóslatként való értelmezésre. Maga a jóslási folyamat lehet bonyolult, de egészen egyszeruen is megoldható pálcákkal, érmékkel, stb. Csupán egy pozitív és egy negatív, tehát szaggatott és folytonos csoportot kell megjelölnünk és a kapott jelet értelmeznünk.
A Ji Csing azonban képes arra, hogy kérdésünkre véletlenszeru – s mint tudjuk ilyen nem létezik – felnyitás során is értelmezheto és logikus választ adjon!
Fodor Kata – lorien.uw.hu
